Magyar
Katolikus
Karizmatikus
Megújulás
Az Isten kegyelmétől gazdagon megáldott volt ez a találkozó, erről szeretnék tanúskodni.
A közbenjárásnál az én feladatom a báránykák beengedése és feltartóztatása volt, a "karám" előtt.
Először is - hadd mondjam el, hogy soha életemben nem sikerült fegyelmeznem embereket (voltak kísérleteim a tanítással :) ) , de itt mindenki kulturáltan kezelte, hogy várakoznia kell, abszolút toleránsan, béketűrően, sőt nagyon kedvesen és hálásan reagáltak a helyzetre.
De a lényeg!!!! Nagyon jó volt látni, hogy csurom könnyes szemekkel jöttek ki az emberek a közbenjárásról!!! Annyi meghatottság és megérintettség tükröződött az arcukon - lehetetlen, hogy ezt emberi erő művelte volna.
Még olyanok is, akik picit rátartibban, merevebben vagy totál idegenként cseppentek az egészbe - szintén sírós, de csillogó szemekkel jöttek ki - és még nekem is hálálkodtak (volt, aki erőnek erejével adni akart a szétsírt zsepik helyett egy másik kupacot :)))) - hogy másnak is legyen)
Főleg azt volt jó hallani, hogy az ima után többen kérdezték, hogy: "és gyónni merre lehet?"
Azt hiszem, ezek az igazi szép gyümölcsök :)))
Anikó (Devecser)
"Hiszem, hogy öröm van a Mennyben!
Hiszem, hogy néhány év múlva hallunk majd olyanokról, akik mondják, hogy: én ott voltam Szombathelyen!"
Kunszabó Zoltán, diakónus
A találkozó előtt volt egy prófétai kép, melyben egy Tűz szállt alá a színpadra, majd onnan szétoszlott a résztevők felé. A szentségimádás alatt ezt láthattam lélekben: egy sárgás fény áradt ki a nézőtérre a színpadról...
Ugyancsak a szentségimádás alatt történt. A színpadtól kb 4-5 méterre térdeltem, ahogy hirtelen, mintha valaki elfutott volna előttem. Majd először tömjén illatát éreztem, majd rózsaillatot. Egész végig kb 2 m-es körben senki sem tartózkodott.
Ádám (Tanakajd)
Volt egy kényelmetlen helyzet a rokonságban, ami miatt rég nem találkoztam bizonyos rokonaimmal. Azért imádkoztam, hogy bár sikerülne találkozni velük – ez pedig pont az Országos Találkozón történt meg! Ám azzal, hogy egy lehetetlen helyzet így megodlódott, még nem ért véget a történet. Itt volt gyermekem családja is, én pedig nagyon imádkoztam a kisgyermekeikért, hogy Isten oltalmazza őket, küldje angyalait segítségül, oltalmul. Amikor már kimentünk a nagyteremből, aaz egyik kisgyermek (két és fél éves) egyre csak hajtogatta, hogy : „angyal, angyal, angyal”. Visszamentünk a terembe, mire ő egyenesen felmutatott és még egyszer mondta: „angyal”...
Később kiderült, hogy már ott van az anyuka szíve alatt a következő unokám is!
Edit (Szombathely)
Örömmel jöttem haza Szombathelyről. Öröm volt, hogy nem kell külföldit hívni ahhoz, hogy jó legyen a találkozó, tudunk egységben lenni és szeretni egymást. Öröm volt, hogy több zenekar tudott egymás mellett szolgálni. Öröm volt látni a „fiatal” Dominikát koordinátorként, profi volt. Öröm volt, hogy miközben a magyarságról beszéltünk, a környező népek nyelvén is imádkoztunk. Öröm volt, hogy Zoli merte bűnbánatra
hívni a megújulást. Öröm volt, hogy a püspök atya ismerve a megújulást és hozzáértőként megszólalva - ugyanakkor szelíd pedagógiával - az igazi vallásosságra hívta a megújulást. Öröm volt a találkozás régen látott, szeretett testvérekkel. Reménnyel eltelve jöttem haza.
Gyuris Gellért igazgató
Szent András Evangelizációs Iskola • Magyarország
Kb. egy éve, egy evangelizáció óta kezdtünk el járni a szombathelyi Kapisztrán Szent János Közösségbe: apa, anya, felnőtt fiunk. Lányunkat is igyekeztünk elvinni, de ő nagyon ellenálló volt. Nagyon nem szívlellte, mikor odahaza karizmatikus zenét hallgattunk, és abszolút nem szimpatizált a közösségbe járással. Mikor Zoli a kereszthez hívást intézte, megszólalt: „Anya menjünk le a kereszthez!” Átadta az életét Krisztusnak, majd egymás nyakába borulva sírtunk: anya és lánya...
(Azóta már volt közösségben is. - szerk. megj.)
J. család (Tanakajd)
A találkozó hetén testvérem 15 éves lánya öngyilkosságot kisérelt meg: fagyállót ivott és gyógyszereket szedett be. Ennek következményeképpen úgy volt, hogy leállnak a veséi. A közbenjárás során kértem, hogy imádkozzunk érte is. Vasárnap kaptam a hírt, hogy a veséi beindultak! Természetesen további imákat elfogadunk érte.
Kati (Szombathely)
Megtérésre híváskor történt:
A keresztnél esküt tettem, hogy többet nem leszek öngyilkos, mert bennem van Isten és Mária is. Ezután egy angyal jött elém és súgott valamit, amit nem értettem. Amikor hazamentem felcsaptam a Bibliát és egy pont nekem szóló ige által szólt hozzám. Minden haragosomat szeretem!
Kriszti (Szombathely)
Ebben az évben olyan sok csodálatos dolog történt velem ... Már a Szentlélek szeminárium óta is. Kérdezgetem az Atyát: „Mivel érdemeltem ki ezt a dolgot?” Megváltozott a lelkületem. A Szentlélek rámutatott, hogy nem a világban kell a hibát keresni, hanem magamban. Mivel én változtam, változott a lelkiismeretem, ki tudtam tárni a szívemet, megváltozott a világ, az emberek körülöttem. Látom a fénysugárt, Isten fényét a szemeitekben! Amikor Istent látom az emberben, nincs már több düh, harag. A találkozó minden percében megtapasztaltam, hogy a tekintetekben a jóság tükröződött belőlem másra, és másról is felém.
Laci (Szombathely)
Szentségimádáskor nagyon „elkapott” az Úr. Csak sírtam és sírtam. Nagyon nehezen tértem magamhoz. Bár nem vagyok a szavak embere, de szombat estétől vasárnapig csak szövegeltem, szövegeltem: mindenki a környezetemben egészen részletesen megismerhette, mi is történt szombaton a találkozón.
A történethez hozzá tartozik, hogy az autóm a találkozó előtt már jelezte a kis sárga jelzőfénnyel, hogy motorhiba lappang valahol. A találozó reggelén a jelzés eltűnt, a jármű tette a dolgát!
Miki (Vasszécseny)
A találkozó előtti napokban dölt el, hogy el tudok menni Szombathelyre, éreztem a szívemben Jézus hívását. A fáradságom és a távolság legyőzése állt szembe Jézus hívásával. A Testvéreimnek tett ígéretem, hogy elviszem őket, adott erőt az induláshoz.
Először éreztem életemben azt, hogy felemelő érzés MAGYARNAK lenni, őszinte,
egyszerű és világos buzdítást és tanítást halhattunk.
Nagyon jó és szép volt a zenei szolgálat!
Köszönöm Jézus, köszönöm szombathelyi Testvérek a szolgálatotokat!
Szombathely közelebb van mint gondoltam, itt van a szívemben!
Robi (Szeged)
Ez a Találkozó nagyon -nagyon szuper volt! Minden a helyén volt és látszott, hogy nagy gonddal figyeltetek mindenre, ugyanakkor nem látszott feszültség rajtatok!
Ez pedig nagy dolog, mert aki szokott szervezni ettől jóval kisebb dolgokat is, az nagyon jól tudja, hogy az embernek ugrál a gyomra és igazán nem is tud feloldódni a munkája gyümölcsének élvezetében. Elképesztő sok munkát végeztetek és még amikor mi eljöttünk, utána is volt mit tennetek.
Nem tudok szebb szavakat írni, de a lelkem tele van hálával irántatok!
Ugyanezt tolmácsolom a busznyi Testvér nevében, akikkel utaztunk. Áldott nap volt mindannyiunknak! A dicsőítők is nagyon különlegeset stílust mutattak meg. Nekem nagyon tetszett a több nyelven való dicsőítés, az, hogy voltak a szomszédos országokból is küldöttek, a sok atya, a díszlet ötletessége és a plakát (bent a teremben is) egyszerűsége! Sok-sok dolog volt, -a tanításokról nem is szólva-, ami akkora lelki élményt adott, amit most nem is tudok szépen megfogalmazni, de mégis szeretném valahogy jelezni a köszönetünket.
Majd fognak nálam ékesebb "tollúak" is még írni tudom! A közbenjáró imaszolgálattól kezdve (az elkészített székeken a víz és pohár, szóval mind az őszinte és alázatos szolgálat megmutatkozása volt.
Kérlek, hogy tolmácsold a Társaidnak, akikkel együtt dolgoztál a kalocsai, a sükösdi és a bajai Testvérek köszönetét! Isten áldjon meg titeket!
Márti (Baja)
Sok országos találkozón voltam eddig, de ez különösen nagyon tetszett! Talán a második országos találkozóhoz tudnám hasonlítani. Tetszett a dicsőítés: „nem rúgták szét a falat”. Nem tudnék egy bizonyos programpontot kiemelni: teljesen egységben volt a nap.
Hazafelé pedig a vonat teli volt piros karszalagosokkal …
Tamás (Kismaros)
Jó volt veletek szolgálni !
Úgy érzem, valami beindult bennem az Urral való kapcsolatomban. Ez mindenképpen a karizmatikus találkozó adománya.
Zsolt
Számolom az Úr tetteit .... SEGÍTESZ?
Ha van tanúságtételed eről a napról, kérlek küldd el nekünk!